Esküvői színkorrekció? Minek?

Az esküvői videóim színkorrekción esnek át. Mit jelent ez pontosan? Mivel az események gyorsan követik egymást, és a fények gyorsan változnak, ezért legtöbbször nincs idő a legpontosabban beállítani a kamera értékeit. Persze törekszem a legjobb expozícióra, viszont mégis számtalan ismeretlen marad az egyenletben. Szerencsére a mai, modern kamerák adnak mozgásteret az utólagos korrekciókra. Ez egy külön szakma, én mégis rengeteget tanultam róla, kurzust is vásároltam ebben a témakörben, és állandóan fejlesztem magam.

Itt van például egy kép, amin látható, hogy milyen volt az eredeti felvétel, és milyen lett:

A színek, árnyékok-fények aránya, a szaturáció mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az esküvői videónak legyen egy alap hangulata. Ugyanis a színek is befolyásolnak minket, és akár tudat alatt kiváltanak hatást. Ez akkor működik jól, ha mindezt tudatosan használjuk. Persze, egy ponton már stílus kérdése, hogy milyen irányba visszük el a hangulatot, erre én felépítettem a saját módszeremet, és ennek megfelelően történik a videóim színkorrekciója.

Hiszek abban, hogy az esküvői felvételek alapvetően a helyszínen születnek meg, viszont a vágóasztalon 20-30%-ot lehet rajtuk javítani, ami hozzájárul ahhoz, hogy a hangulat, az összkép, a színhőmérséklet elegánsabbá tegye a felvételeket. Látható a fenti összehasonlításon is, hogy az eredeti kép sem vállalhatatlan, viszont – véleményem szerint – sokkal hangulatosabb a szerkesztett változat. Ezt minden videórészleten egyedileg készítem el. Ez talán választ is ad a “Mi kerül ezen ennyibe?” kérdésre.

Egyébként készítettem egy esküvői arc poetica videót, ha még nem láttad, itt találod:

Elindultak a 2022-es szezon foglalásai, időben írj, ha szeretnél árajánlatot kérni. Addig is nagyon jó készülődést kívánok!

Szeretek élni

Színkavalkád forrong most a levelek között,

Ellenállni kár, hisz az ősz ide költözött.

Zöldesből a narancsba, de sosem adjuk parancsba,

A hajnali széllel zenélni, így szeretek élni.

Üzenhet a holló, hogy elrepül a télbe,

Amit mi elkezdtünk, úgysem hagyjuk félbe.

Kékesből a sárga, tiporhat a sárba,

A felkelő nappal kelni, így szeretek élni.

Változik a természet, változik az ember,

Romokban a lélek, haldoklik a rendszer?

Itt lenni a térben, nem a mókuskerékben,

Semmitől sem félni, így szeretek élni.

Felfutok a hegyre, ahol a pára fel-felszáll,

Összeér két lélek, összeér két váll,

Fellobban az óra, szikrát dob a szóra,

Nem tudok henyélni, így szeretek élni.

Lármából néma csend, pillanatból évek,

Tisztán zengedez a dicsőítő ének,

Harsogjon a nóta, mi meg sem állt azóta,

Hagyjatok mesélni, így szeretek élni.

A 31-es sor titka

Az egyetemi éveim alatt volt a 31-es sor a könyvtárban, aminek szinte minden könyvét átolvastam. Ez volt ugyanis a marketing témájú szakirodalmak birodalma. Érdekelt a reklámkészítés, a reklámpszichológia, az arculat, a nagy guruk nemzetközi marketing stratégiái, sőt, lényegében minden. Aztán, amikor végigfaltam a 31-es sor legfrissebb irodalmait is, leültem a könyvtár második emeletének narancssárga babzsákfotelébe, és picit elszomorodtam.

Rengeteg tudás volt a birtokomban, arra várva, hogy a gyakorlatba ültethessem, szinte csak a rajtpisztoly eldördülését várták az agytekervényeim, hogy végre bevethessék azt a kreatív energiát, amivel mindig is bírtam. Mégis elszomorodtam akkor, mert átfutott az agyamon, hogy mi van akkor, ha elindulok a kreativitás útján – mondjuk egy ügynökségnél – és 40 éves koromban kiégve, ötletektől mentesen ülök majd a buszmegállóban, kiüresedve, kifacsarva. Akkor nagyon megrémültem, és többé nem mentem a 31-es sor közelébe. Találtam egy másik sort, ami a nemzetközi vállalati stratégiákról szólt. Ő lett az új játszópajtásom, nem is véletlen, hogy alap- és mesterdiplomám is erősen kötődik a nemzetközi vállalati stratégiákhoz.

Majd jöttek a multis évek, és ügyeskedtem, hogy közgazdász agytekervényeim szépen pörögjenek. Nem tagadom, sokszor hasznosítottam a 31-es sor tudásait a munkám során, viszont nem olyan intenzitással, mint amennyi valóban kikívánkozott volna. Nem kizárt, hogy a kreativitásom elnyomása is hozzájárult ahhoz, hogy 26 hónappal ezelőtt vettem egy mély levegőt, váltottam, és elindítottam a saját vállalkozásomat, ami azóta is eventomi néven építkezik.

// Az én történetem //

Több dologra is rá kellett jönnöm. Először is, a kreatív ember azért kreatív, mert az akar lenni. Így nem kell attól félnem, hogy kifogy a muníció. Másodszor, fontos, hogy odafigyeljek az egyensúlyra, és ne erőszakoljam meg magam, hogy márpedig most azonnal meg kell váltanom a világot. A kreatív alkotói folyamatnak van egy ritmusa, olyan, mint a jó tánc. Tudni kell, mikor szabad megpihenni, és mikor kell nyomni teljes erőből a gázt.

26 hónappal ezelőtt váltottam, és azóta bátran építkezek a 31-es sor tudásából. Na, nem azért vezetek blogot, mert azt mondja a nagy könyv, hogy blogolni kell, hanem szeretek írni. Nekem ez is alkotói folyamat. Mint a legtöbb dolog, amit a vállalkozásom keretein belül végzek. És megengedhetem magamnak, hogy 1-2 napra kikapcsoljam a kreativitásom, mert egyébként más napokon pedig túlteng bennem az ötletáradat. A napokban letöltöttem a TikTok-ot, hogy megnézzem, van-e ott helyem. Le is töröltem. Nincs. Később lesz-e? Lehet, nem tudom.

Nem szabad, hogy arról szóljanak a napjaim, hogy azon pörgök, melyik social media platformra kell posztolnom. Van, amelyiken aktívabb vagyok, mert szeretnék, de nincs benne semmi kényszer. Nem érdekelnek az algoritmusok, nem követem a naponta változó trendeket. Magamat adom, ha kell, hélium hangon énekelek, ha kell, interjút készítek magammal, vagy egy komoly bemutatkozó videót. Sok embertől inspirálódom, viszont nem másolok senkit. Kialakítottam egy egyedi stílust, amibe beleférnek a ciki dolgok, és a komolyak is.

Imádom azt, amit csinálok, és fenntartom a jogot, hogy változtassak, ha érzem, hogy valami nem stimmel. Az alkotás örömét élem minden nap, ezen írás közben is. Nekem ez a hajtóerőm. Ez az én történetem!

Karácsonyi fotózás – MEGNYITVA

Már csak 74 nap van hátra Karácsonyig. Nem elrettentésként írom, legfőképp nem azért, hogy mindenki szaladjon ajándékot vásárolni, viszont a fotózás szempontjából nagyon közel van az időpont, amikor a családi képek el tudnak készülni úgy, hogy a fa alá kerülhessenek. A vírus miatt tavaly faramuci volt az ősz és a tél, idén viszont az otthonotok helyett elsősorban a stúdiós fotózást preferálom. Úgy vélem, izgalmasabb képek tudnak készülni, mert a legtöbb stúdió nagyon jól berendezi termeit.

Ez viszont előrelátást, és időben való foglalást jelent. Ahogy telnek a napok, egyre kevesebb szabad stúdióidőpont marad (jelenleg is inkább hétköznap szabad), így, aki szeretne családi fotózást, kérem, hogy időben jelezze, hogy le tudjuk foglalni a megfelelő stúdiót. Habár az otthoni fotózáshoz képest 8-10,000 Ft plusz költséget jelent / óra, mégis hangulatosabb képek tudnak készülni.

Szeretnék továbbá adni is, így minden egyes karácsonyi fotózásból 5,000 Ft-ot félreteszek, és a végén egyben, a Gyermekétkeztetési Alapítvány számára utalom át.

Ha érdekel a karácsonyi fotózás (lehet családi, a pároddal, vagy barátokkal/kollegákkal közösen is), írj bátran a tomi@eventomi.net címen!