Megjelent a könyvem

Ha követsz a blogon, akkor talán tudod, hogy 1,5 éve nekifogtam a Szellemi Prostitúció című könyvnek, ami életem eddigi legfontosabb tapasztalatait sűríti össze. 2020. szeptember 4-én, a 31. születésnapomon pedig elkészült az első, nyomtatott változat.

Habár azóta rengeteg dolog történt, sőt, egy eddig nem látott világjárvány köszöntött ránk, úgy láttam, hogy a könyv átírása nem indokolt, mert az abban fogalmazott gondolataim ennek ellenére nem változtak. Bizonyos témaköröket esetleg frissíthettem volna, mégsem tettem, mert ez a könyv, az első 30 évem lenyomata. Apró javítások történtek mindössze az elmúlt 1 évben, viszont mostanra eljutottam oda, hogy a lelkem könyvespolcáról kikerüljön végre a világ könyvespolcaira is.

Hát jelentem, ez most megtörtént, egy jó barátom rövid előszót is írt hozzá, és eljutottam arra a gondolati szintre, hogy elhiszem végre, hogy ezt bárki pénzért megveszi. 2,490 Ft lett az ára, nem azért, mert milliárdos szeretnék lenni (hiszen a jutalék, az adók után ebből nem marad olyan sok, de nem is ez a lényeg), hanem magamat becsülöm le azzal, ha 499 Ft-ért kínálom mindezt. Mert hiszek abban, hogy néhány gondolat neked is tud segíteni, és egy mozijegy áráért talán kaphatsz némi inspirációt. Ez legalábbis az én szándékom.

A könyv jelenleg az Apple Books polcain elérhető, kizárólag elektronikus formában. Ez az első lépés, majd meglátom, merre haladok tovább.

Mindenesetre picit torokszorító érzés volt pár perccel ezelőtt, amikor a piros státusz átugrott zöldre, és ezzel 25 ország áruházában vált elérhetővé az a gondolatcsokor, amit én, Böröcz Tamás, az írói világ perifériáján túlról felgöngyölítettem. Nem akarok álszent lenni, büszke vagyok magamra.

Ha érdekel a könyvem, ITT tudod megvásárolni, és az első fejezetet el is tudod olvasni díjmentesen. Ha megvásároltad, nagyon hálás vagyok, ha pedig elolvastad, még jobban.

Biztos vagyok benne, hogy kívülről ez nem tűnik olyan izgalmas dolognak, de hidd el, nekem borzalmasan jó érzés, és bízom benne, picit velem örülsz, akár látatlanban is.

Most megyek, mert én is megvásároltam a könyvem, és szeretném elsőként elolvasni 🙂

Olvasd el a könyvem INGYEN

Augusztusban lesz 2 éve, hogy a multi-létből kiléptem, és vállalkozóként kezdtem el tevékenykedni. Ennek apropójából az első 10 jelentkezőnek elküldöm a ‘Szellemi Prostitúció’ című könyvem pdf-ben, ami 99,6%-os készültségi szinten áll.

Hogy miről szól? Mit gondoltam az életről gyerekként, és hogyan, milyen úton jutottam el oda, hogy ma azt csinálhatom, amit szeretek. Nem az észt osztom, csupán leírom, min mentem keresztül, milyen döntési helyzetekbe kerültem. És bízom abban, hogy a történetem tud másoknak is segíteni abban, hogy merjék választani azt, amit a szívük diktál.

Annyit kérek csak, hogy miután elolvastad, jelezz vissza őszintén, mit gondolsz róla, és milyen gondolatot viszel el belőle. Ha benne vagy, akkor küldj egy emailt a tomi@eventomi.net címre, és ha benne vagy az első 10 jelentkezőben, ebben a hónapban küldöm a könyvem kiadás előtti változatát (már csak az előszó hiányzik, és néhány apróbb javítás).

A világ egyik legjobbjától tanultam

“Mi kerül ezen ennyibe?” – merül fel sokakban a kérdés az esküvők megörökítésével kapcsolatban. Legyen az fotós vagy videós változat, számomra nagyon fontos, hogy a technikai tudásomon kívül a művészetem is teret kapjon. Ez pedig természeténél fogva változik, fejlődik, alakul. Gondolatok, megélések, érzelmek által, sok-sok gyakorlás által, és sok-sok tanulás, tanfolyam, workshop által. És ezt itt bővebben nem is fejteném ki, mert hamarosan elkészül az a videó, amiben elmesélem a számomra fontos értékeket ebben a témában.

És picit reflektálva a “Mi kerül ezen ennyibe?” kérdésre, hát például a tanulás. Mert méregdrágán – és ezt nem kérkedésből írom, csak fontos látni, hogy sok energiát, pénzt szánok arra, hogy jobb legyek – elvégeztem Philip White tanfolyamát, aki a világ egyik legjobb esküvői videósa. És a dolgok szerencsés együttállása az, hogy még a munkásságának megismerése előtt magam is elindultam egy olyan úton, amit lényegében ő teljes mértékben képvisel.

Munkái letisztultak, elegánsak, felesleges effektektől mentesek, az érzelmekre fókuszálnak, miközben egy izgalmas képi világot teremtenek. Így amikor rátaláltam a kurzusára, azonnal tudtam, hogy tőle szeretnék tanulni. És jelentem, elvégeztem, és rengeteg új tudással, és a már meglévő gondolataim megerősítésével gazdagodtam.

Számomra az egyik hajtóerő az új tudás megszerzésének lehetősége. És ezt valamennyi munkámban igyekszem szem előtt tartani. Magam miatt, és értetek is, kedves leendő párok, akik engem tiszteltek majd meg a Nagy Napon. Hamarosan érkeznek a 2021-es év esküvői videói az oldalamon!

A nyereményjáték nyertesei

Pár hete indítottam egy ‘Instagram 300’ játékot, ugyanis kikerült a 300. Instagram posztom is. A részvétel nem volt nehéz, annyi volt a feladat, hogy az oldalamon található, általatok kedvencnek választott képemet kellett nekem elküldeni.

Köszönöm mindenkinek, aki nevezett, nagyon sokan voltatok, a nyertes pedig Kriszta lett, akit a párjával, Danival fotóztam a Budai Várnegyedben. A sorsolás és a sors fintora, hogy a fotózás múlt héten megtörtént, ők pedig a napokban töltik 3 éves évfordulójukat, amihez a képeket már át is adtam. Ezúton is sok együtt töltött pillanatot kívánok nekik!

A kedvenc fekete-fehér képeimet szeretném itt megosztani – természetesen az ő hozzájárulásukkal.

Lesznek még nyereményjátékok, ehhez érdemes követni a blogomat, és az Instagram oldalamat is!

A retusálásról

Izgalmas téma a portréképek retusálása, és bármilyen irányzatok jönnek, mennek, egy biztos: létezik az a mód, hogy a portréalanyok arca olyan, mintha porcelánból lenne. Értek a Photoshop-hoz, én is meg tudnám csinálni, de eszem ágában sincs. Számomra ugyanis attól lesz jó egy portréfotó, ha természetes.

Amiken módosítani szoktam, azok az olyan jellegű bőrhibák, amik jövő héten már nem lennének ott, de a fotózás napján pont ott voltak. A bőrtextúrához csak picit nyúlok, a színeken, az árnyékos és fényes területek arányán szoktam alakítani.

Egy portréfotózás legtöbbször nem a magazinoknak gyárt képet, ezért fontos, hogy felismerhető legyen a portréalany. Nézetem szerint nem tehetem meg, hogy tökéletesnek tűnő arcbőrt varázsoljak annak kárára, hogy felismerhetetlen lesz még a képen szereplő számára is, hogy kit lát.

Rengeteg fotós oldalt követek napi szinten, ahol mindig figyelem, milyen irányzatok ütik fel a fejüket. Sajnos, vagy nem sajnos nagyon népszerűek azok a képek, amiknél az arcbőr teljesen elmosódik. Ettől pedig steril, mű lesz, és nem utolsó sorban felismerhetetlen.

Én tudatosan meghoztam azt a döntést, hogy távol maradok ezektől a trendektől, és képviselem továbbra is a természetességet. Fogom retusálni a Te képeidet is, viszont biztosan te maradsz látható a képen, és nem pedig egy manga figura. A szeplők, a ráncok, a mosolytól kialakuló gödröcskék tesznek azzá, aki vagy, és a képekről mindig sugárzik, hogy magadat adod-e.

Fontos, hogy tudd, nem vagyok plasztikai sebész, nem fogom utómunka során átszabni az arcod, legyél büszke arra, amilyen vagy, akár a tökéletlenségekkel együtt is. Mert, ha elfogadod magad, akkor tetszeni fognak a képek, ha pedig elégedetlen vagy magaddal, akkor biztosan fogsz találni olyat, ami nem tetszik.