Mit adott nekem a Bars?

Nem kizárt, hogy hosszú bejegyzés lesz, mert rengeteg dolog eszembe jutott most. És habár elsősorban vállalkozásról írok itt a blogon, azért fontos az is, hogyan tartom magam testileg, lelkileg, szellemileg fitten. Egy ilyen bejegyzés következik most.

Először az Access Bars kifejezést 1,5 éve hallottam, amikor felvettük a Tudatosság Podcast legelső részeit a nappalim kanapéján. Azóta saját podcast stúdióm épült, mikrofonokkal, állványokkal, hogy a tartalom mellett a hangzás is kiváló legyen.

Nikolett és Maja sokat beszéltek azóta is a Bars kezelésről, és másoktól is hallottam róla, és nem tagadom, elég sokat megtudtam róla. Ez a tudás viszont csak elméleti volt. Kíváncsi voltam rá, milyen is, vajon nekem mit ad, mégis valamiért mindig elmaradt. 1,5 év után viszont eljutottam oda, hogy magam is kipróbáltam, és megkaptam életem első Bars kezelését (ezért végtelenül hálás vagyok Rita!).

Az én megértésem szerint a Bars kezelés alatt a fejen 32 pont érintése történik, amely nevezhető stresszoldásnak, viszont a tudatosabbak valójában a kezelés alatt elengednek, könnyedebbek lesznek (ezek olyan fogalmak, amelyekről szintén hallhatsz a Tudatosság Podcast adásaiban). És mivel nem vagyok Bars kezelő (még!), ezért nem is szeretném a fentieket tovább magyarázni, amit viszont hitelesen le tudok írni, hogy én mit éreztem a kb. 60 perc alatt.

Az egész kezelés egy masszázságyon történt, ahol háton feküdtem, a kezeim a testem mellett pihentek. Az első percekben (ha ezek percek voltak egyáltalán, hiszen az időérzékem totálisan kikapcsolt) cikáztak a gondolataim: mi fog történni, biztosan jól csinálom, mit kellene éreznem, mennyi e-mailt kapok ezalatt, hívnak-e telefonon? És így tovább. Mondhatni, a szokásos mindennapi agyalások, csak itt hatványozottan belesűrítve egy gondolatcunamiba.

Aztán egyre ritkultak a gondolataim, és elkezdtem figyelni a testemre, ami – úgy éreztem legalábbis – először süllyedni kezdett bele a masszázságyba, és éreztem, ahogy az egész testemet átjárja az energia, és a hétfő reggeli esős, borongós fáradtságom kezdett múlni.

Szinte végtelen súlyúvá vált a testem, majd ezután azt éreztem, hogy jelen vagyok a szobában, majd kiterjedek (ez egyébként Access Consciousness®️ gyakorlat, amit magam is szoktam csinálni), és már az utca, az épületek felett is én vagyok. Ekkor lett teljesen könnyed a testem, és azt hiszem, itt sikerült legjobban belelazulni az egészbe, és onnantól át tudtam magam adni az új tapasztalatnak.

A kezelés végén csak annyit tudtam mondani: váó! Majd kellett néhány perc, amíg fel tudtam ülni az ágyon, mert talán nem akartam olyan gyorsan visszajönni a való világba. Relaxált voltam, és ami azonnal szembetűnő volt magam számára, hogy pontosan tudtam, minden rendben van, és minden jó.

9 hónap telt el az évből, és rengeteg munkán vagyok túl, nem tagadom, rengeteget dolgozom, és kevés idő jut a pihenésre. Most viszont a kikapcsolás/kikapcsolódás olyan új – hangsúlyozom teljesen legális, és tudatmódosító szerektől mentes – dimenzióit ismertem meg, ami olyan nyugalmat tud hozni a mindennapokba, ami talán egy ideje hiányzott már. Most is a bejegyzés írása közben szól a klasszikus zene, egy gyertya lobog, és kortyolom friss narancslémet.

Sok dologra rájöttem a kezelés alatt. Meg fogom-e mindet tartani? Vélhetően nem, hiszen ez most egy nagy löketett adott, ami idővel fogy. Viszont biztosan megtartok belőle dolgokat, és a következő kezelés után majd másokat, és így tovább. Végtére ilyen a tudatosság, hogy fejlődünk, de mindig, minden pillanatban nem tudjuk a teljes rendelkezésünkre álló arzenált bevetni.

Szóval váó! Imádtam ezt a napot!