Hogy kerülök Peruba?

Már az elején lelövöm a poént, sajnos csak virtuálisan, mert nem azokat az időket éljük, hogy ilyen távot repüljünk, viszont annál izgalmasabb a projekt. Az történt ugyanis, hogy egy barátom távoli ismerőse, aki Peruban született, jelenleg egy spanyol vállalatnál dolgozik, és egy videós munka kapcsán azért jutottam én eszébe, mert pont ezen barátom esküvőjén találkoztunk, ahol én videóztam.

Mulacancha

A vállalat segítségével, ahol dolgozik, könyveket gyűjtöttek, és adományt, hogy egy iskola bútorait felújítsák, és egy könyvtárat alakítsanak ki. A projekt a világjárvány miatt sajnos több logisztikai nehézségbe ütközött. Végül azonban csodaszéppé vált a terem, és az iskola már boldogan használja a könyvtárat. És itt jövök én a képbe, hogy minderről egy olyan videót kellett készíteni, ahol a projekt elejétől bemutatásra kerül, hogyan változott át a szinte üres terem egy színes, polcokkal, bútorokkal teli, izgalmas hellyé. Mivel kiutazni nem lehetett, így az általuk küldött fotókat, leírásokat, anyagokat tudtam használni, megkértem őket továbbá 1-1 rövid videó rögzítésére is, és 1-2 további fűszerrel hintve elkészült a rövid bemutatóvideó.

Habár a megkereséskor az volt a szándékuk, hogy a munkámnak legyen anyagi vonzata, már az elején elhatároztam, hogy vállalkozásom CSR tevékenységébe illesztem a feladatot, ezzel járulva hozzá a projekt lezárásához, így pro bono készítettem el azt.

Aprócska hozzájárulás voltam mindebben, mégis jó érzéssel tölt el, hogy megtehettem azt, hogy ily módon végzem el a feladatot. Szerették volna feltüntetni a nevem, de én úgy döntöttem, hogy ne jelenlek meg, mert nem azért tettem mindezt, hogy szerepeljek, ezen a bejegyzésen kívül nem hirdetem ezt.

Hát így jutottam el Peruba.