1 hónap különbséggel tartom a vállalkozásom és a saját születésnapomat. Előbbiről már írtam augusztusban, most pedig utóbbi a téma. Na nem is azért, hogy ünnepeltessem magam, mégis, mivel tettem egy ígéretet 30 évesen, szeretném leírni, mi történt ebben az 1 évben.
Megfogadtam ugyanis, hogy 31 éves korom előtt elkészül az a könyv, ami lényegében az eddig felgyülemlett tapasztalataimat foglalja össze egy könyv formájában. Magánélet és karrier keveredéséből pedig ezen a héten fizikai formába öntöttem a Szellemi Prostitúció című írásomat, és a saját példányomat egyedi kötésben kinyomtattam.
Az ígéretemnek eleget tettem, amiért őszintén mondhatom, hogy büszke vagyok magamra. Sőt, meg is nyugodtam, mert rengeteg dolgot a helyére tett ez az írás. És habár többször is elolvastam, mindig borzongok 1-2 résznél, hiszen az életem meghatározó történéseiről írok.

A következő lépcsőfok, hogy átgondolom, milyen formában teremthet ez értéket mások számára is, azaz a kiadás gondolatával játszom, és erősen azt érzem, hogy elindítom ezen az úton. Nem azért, mert bölcsnek, megmondónak gondolom magam, hanem bízom abban, hogy a történetem által talán másokban is elindítok egy olyan gondolatot, ami segít az életük megváltoztatásában (persze, ha ezt szeretnék).
Pontosan 1 évvel ezelőtt így láttam neki az írásnak (ez a könyv előszava):
30 lettem. Nem, mintha ez a bűvösnek tűnő szám bármennyire is megbabonázna, mégis, olyan változások mentek végbe az életemben, amelyek szavak, mondatok, gondolatok formájában kikívánkoznak belőlem. És nem utolsó sorban megígértem magamnak, hogy 30 éves koromban könyvet írok. Az elsőt, és remélem, nem az utolsót. Volt tehát egy teljes évem, hogy ezt a számomra nemes küldetést teljesítsem. Örömmel vágtam hát neki. A betűim kondérjában hosszú érlelés után kifőztem ezt a könyvet, amelyet most a kezedben tartasz. Bízom benne, hogy azok a pillanatok, amelyeket átéltem, és a valóságtól való apró elrugaszkodások tengerébe vetettem, számodra is hordoznak olyan gondolatokat, amelyektől megállsz egy pillanatra, elmerengsz, amelyeket a saját szemszögedből nézve joggal megkérdőjelezel. Nem vagyok bölcs, nem vagyok megmondó, nem vagyok tudós, nem vagyok hős. Mégis, a magamnak tett ígéretemnek tettem eleget azzal, hogy leírtam mindazt, amit egy forró júliusi hőség délutáni forgatagában úgy neveztem el: Szellemi Prostitúció.
Amint továbblépés történt a könyv kapcsán, és bármilyen formában elérhető, biztosan fogok róla írni. Nagyon örülök, hogy elkészültem (már csak apró hibajavítások maradtak hátra), és boldog vagyok, hogy már a kezemben tarthatom a vázlat példányát.